Ikonfestés – hogyan készülnek az ikonok? 2.

Az ikonfestésről írtak – itt is hangsúlyozom – csak ízelítő,  hogy az ikonkedvelők egy-egy ikont szemlélve ne csak a kritikai érzéküknek adjanak hangot:), hanem azt is átérezzék, mennyi munka van vele. Sorozatunk második része onnan folytatódik, hogy az ikonfestőnek egy szép alap van a birtokában, most jöhet a szorosan vett festés vagy ikon-írás.

3. a fontosabb körvonalak kijelölése bekarcolással

A következő fázisban az ikon körvonalait felvázolják az alapra. Itt természetesen egy korábban említett mintát követnek. Ha aranyozott a háttér, akkor a körvonalakat be is kell vésni, hogy az aranyozásnál el ne tűnjön. Az alaprajz vonalait egy sötét árnyalattal pl. égtett umbrával át szokták húzni.

ikon bekarcolva és elkészült állapotban

 

 

 

 

4. az aranyozás

Az ikonokon az aranyozás a mennyei világot jelöli. Ha a háttér nincs is aranyozva, a glóriát mindenképp kell; és erre mindig a festés előtt kerül sor. Többféle aranyozó technika alkalmazható, hagyományosan 24 karátos aranyfüstlap használatos. Az ikonhoz használt sablon alapján ki lehet vágni az aranyfüstlapból a megfelelő nagyságú darabokat.

5. a tojásemulzió elkészítése

Hagyományosan az ikonfestők maguk keverik ki a festéket: tojásemulzióban kötik meg a pigmentet, ami a festék színét adja. Gyakorlatilag úgy kell elképzelni, hogy a pigmentből vízzel pasztát készítenek, majd ebbe kerül a tojásemulzió – nyilván a keverési arányok nagyon fontosak. A tojás, amely a feltámadás és az örök élet szimbóluma (vö. tojásikonok, vagy a hímes tojások), ősidők óta használják festékkeveréshez. Előnyeihez szokták sorolni, hogy megtartja, konzerválja a színeket és ragyogóvá teszi azokat. A tojásemulzióhoz a tojás sárgáján kívül még egyéb anyagot is kevertek, ez iskolánként, mesterenként és monostoronként változott/változik: leggyakrabban borral és mézzel, máshol sörrel, vagy egyéb titkos adalékkal (pl. illóolajok) „bolondították meg”a keveréket. A hagyományos festés így, tojástemperával készül, de ma már sokan festenek akrillal vagy olajfestékkel is.

6. festés

Először a sötét színeket viszik fel a képre, kontúrozzák az ábrázolt alakot, majd egyre világosabb rétegek következnek. A testszín alapját – zöldes-barnás- szankírnak nevezik. Ahogy egyre világosabb rétegek kerülnek a fára,annál inkább telik meg fénnyel az ikon. Természetesen minden rétegnek alaposan ki kell száradni.

Istenszülő ikon görög feliratai

A képen egy Istenszülő ikon feliratai: a felső sorban az Istenanya (Mather thou Theou) görög monogramja, az alsóban Jézus Krisztus neve.

Végül a glória körvonalát és az ikonfeliratait kell kárminpirossal áthúzni. Az ikonon mindig szerepel, hogy kit ábrázol: „a VII. egyetemes zsinat foglalkozott az ikonfestés kérdéseivel: „az ikon csak a név révén van kapcsolatban az Ősképpel, nem egyszerűen a létezése által. «Istennek az ikonra írt neve az a szent pecsét, amely hitelesíti az az ábrázolás és az ábrázolt egységét, valamint megerősíti azt a tényt, hogy jelen van az ábrázolásban.» Felirat nélkül az ikon nem érvényes, nem lehet előtte imádkozni.” (1)

 

 

Színek és egyéb szimbólumok

Az ikonokon a színek többek, mint díszítő elemek, fontos szimbólumok, bár alkalmazásuk festőiskolánként változott. A arany Krisztusnak van fenntartva  és az istenséget szimbolizálja, ez a színe dicsfénynek – jelezve hogy Krisztus vagy az ábrázolt szent a mennyei dicsőségben él.

A vörös szintén krisztusi szín – királyi palástokat juttathatja eszünkbe – dinamikus és tiszteletet parancsoló. Általában Krisztus belső ruhája vörös, ez az istenségét jelzi; rajta a kék köpeny, amely az emberség színe: íme így tanítja az ikon, hogy az Isten emberré lett. Az Istenanya esetében az alsó ruha kék, hiszen ő ember; a köntöse pedig piros, mert élete célba ért: átistenült vagy megdicsőült. A fehér szín két ellentétes pólust képvisel: az istenség teljességét és a halált. Krisztus alakja fehér a színeváltozás és a feltámadás ikonokon. Fehér színű ruhát visel a kis Jézus a Születés ikonon, vagy Lázár amikor kijön a sírból. A szentek ábrázolásánál általában a földszínek – barna, zöld – jelentik az alapot. A fekete a gonosz és az alvilág színe.

Az Istenszülő köpenyén mindig látható három csillag: a két vállán és a fején. Az eredetileg szír szimbólum jelentése az Istenszülő szűzi tisztasága szülése előtt, alatt és után.

Az ikonokon a szemek nagyok és szélesek, mert túllátnak az anyagi világon. A homlok gyakran nagy és magas, amely kifejezi a lelki bölcsességet. A fülek nagyok, készek meghallani az Isten szavait. Az orr általában hosszú és vékony. A kicsiny ajkak az Istennek való engedelmeskedést jelzik; valamint az aszkéta életmódot.

 

Felhasznált irodalom:

M. Győrffy Anikó: Ikonfestés CSER Kiadó, Budapest, 2009.

Olga Popova: Az ikon. Stílustörténeti kalauz a VI. századtól napjainkig. Műkincshatározó sorozat. Officina ’96 Kiadó (1996)

Idézet:

(1) M. Győrffy im., p. 68.

Google+PinterestShare

Mi az Ön véleménye? Itt megoszthatja:

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

A következő HTML tag-ek és tulajdonságok használata engedélyezett: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <strike> <strong>