Istenszülő bevezetése a Templomba
November 21.
Az Istenanya bemutatása ikon a hasonló nevű ünnephez kapcsolódik. Ez egy igazi keleti ünnep, nyugaton csak a kisebb Mária ünnepek sorába sikerült “feltornásznia magát”, a 16. században még törölték is az ünnepek sorából egy kis időre…
Hogy miért? Talán a nyugati fej nehezen nyitott egy ünnepre, aminek tényleg nincs történelmi alapja – a zsidóknál nem voltak templomi szüzek.
Az ortodoxok mégis a 6. századtól töretlenül ünneplik, a 12 ünnepi ikon között ezt a jelenetet is megtaláljuk az ikonosztázokon. Nem véletlen, hiszen az ikon és az ünnep is nagyon kedves készület a Karácsonyra: Isten ígérete a Megváltóra és az emberek üdvösségére most kezd teljesedni. A Templomban Mária évekig készül, hogy anyja lehessen a Megváltónak.
Ezt támasztja alá a tény, hogy ettől kezdve éneklik a keleti liturgiában: „Krisztus születik, dicsőítsétek!”
15. századi bizánci ikon
Az ünnep liturgikus szövegének és az ikon ábrázolásnak is a 2. századi Jakab protoevangélium a forrása. Eszerint az idős Anna, amikor megtudja, hogy gyermeket vár, Istennek ajánlják a születendő gyermekét. Mikor Mária 3 éves lett, elvitték a jeruzsálemi Templomba, hogy ott nevelkedjék. Mária a Szentek Szentében lakott, és egy angyal táplálta. (A szentek Szentje a Templomnak az a része, ahol a Frigyládát tartották. Ide a főpap is csak évente egyszer mehetett be, az engesztelés napján.)
Az ikon függőleges tengelyében, felajánló kéztartással áll Mária, középponti helyet foglalva el az ábrázoláson: az ikonnak és ünnepnek is ez a mondanivalója: Mária odaadja magát arra a feladatra, amelyre kiválasztatott. Központi alakját tovább hangsúlyozza szüleinek és Zakariás főpapnak tisztelettel meghajló alakja. Testüknek ívben meghajló vonala mandorlához hasonlító alakot képez a kis Mária körül: mandorlát Krisztus köré szoktak festeni az isteni dicsőség jeleként.
Az ikon bal oldalán Zakariás főpap, Keresztelő Szent János apja, amint fogadja a templom szentélyébe érkező kis Máriát. A főpap testtartása tiszteletről tanúskodik, s a gyöngédség jelei is láthatók rajta, amint mindkét kezét védően terjeszti a kis Mária felé. Szülei, Joákim és Anna mögött a gyertyavivő szüzek csoportja látható, akik a Templomba kísérték Máriát. Égő gyertyáikat mindannyian magasra tartják. Vonulásuk jelképezheti az Ószövetségből Újszövetségbe való átvonulást, de felidézheti bennünk az evangéliumok 10 szűzét is akik éberen várják a Vőlegényt (Mt 25,1-13.), aki hamarosan – testi valójában is – megjelenik.
A bal felső sarokban látható, amint Máriát a Szentek Szentjében egy angyal táplálja mennyei eledellel, hogy Isten akaratát tudja cselekedni (vö. Jn 4,34: az én eledelem az, hogy teljesítsem annak akaratát aki küldött engem). Mária arra lett rendelve, hogy saját testében készítse elő azt a templomot, amelybe Isten Fia érkezik majd, az emberiség megváltására.
