“Krisztus a nem alvó szem” ikon

A “Krisztus a nem alvó szem” ikon (Недреманное Око) nem tartozik a könnyen értelmezhető ikonok közé. Mégis pont attól lesz izgalmas, hogy van benne kihívás!

Krisztus a nem alvó szemAz ikonon Krisztus-Emánuel nyitott szemmel fekszik egy kereveten. Áthosz-hegyi miniatúra-festészetben jelenik meg először ez a kompozíció a 12. szdban. Ezen a képen egy 16. szd-i orosz ikon másolata látható, rajta a fiatal Krisztus arany öltözékben, félig ülő félig fekvő testtartásban pihen – inkább súlytalanul lebeg a paradicsomi tájban. Mellette egyik oldalon anyja, Mária könyörgésre tárt kezekkel, a másik oldalon Mihály arkangyal vörös tunikában és a kereszthalál jelképeivel. A Krisztus Emánuel ábrázolások a megtestesülés előtti – második isteni személyt mutatják. A fekvőhelyéből kinövő fa az élet fája, a körülötte álló fák a Paradicsomkertet szimbolizálják.

Az ikon görög változatain az Istenszülő nem áll, hanem gyakran ül, egyik karját gondoskodón nyújtja Jézus Emanuel felé, mintha valamilyen ruhadarabbal akarná betakarni. Egyébként előfordul, hogy Jézus csukott szemmel fekszik az ikonon – csak hogy végképp összezavarják a gyanútlan nézőt (vö. nem alvó szem)  – a nyitott szem az istenség jelképe, amely legyőzte a halált; a csukott szem a halálé.

Az allegorikus ábrázolás megértéséhez több értelmezési szálat kell egybefonnunk: a 120 zsoltár (v. 121. Zsolt.) sora „Bizony nem alszik Izrael őrzője” valamint a Ter 49,8-12-ben a haldokló Jákob Júdának mondott áldásától, melyben fiatal oroszlánhoz hasonlítja; innen számítva Júda törzsének az oroszlán lett a címer állata, egyben a Júda törzséből származó Jézusnak is a jelképe.

Júda fiatal oroszlán, 

zsákmányért indulsz, fiam,

s megpihenve lefekszel, mint az oroszlán,

mint a nőstény oroszlán

- ki merné felkelteni?

El nem vétetik a fejedelmi pálca Júdától,

sem a vezér botja térdei közül,

míg el nem jön az, akié az,

akinek a népek engedelmeskednek. (Ter 49,9-10)

A Physiologus című, a korban ismert ókori elbeszélés szerint az oroszlán nyitott szemmel alszik; illetve élettelenül hozza világra kölykeit, amelyek három nap múlva életre kelnek. Ezek az oroszlánról szóló legendák (természettudományos leírásnak nem nevezném:) mintegy „természettudományosan” is alátámasztották Krisztus és azt oroszlán párhuzamba állíthatóságát. Tehát a sosem alvó szem ábrázolásokon ezért fiatal, vagy gyermek Emanuel, mert Júda fiatal oroszlánjának alakját ölti magára. A kereszthalálra utaló eszközök a képen azt fejezik ki, hogy Jézus halálakor, a halhatatlan Isten halt meg, amely olyan, mint egy álom.

“A Physiologus (gör. ‘természettudós’): félig-meddig mesés állatok és állattörténetek szimbolikus magyarázatainak gyűjteménye keresztény olvasók számára. – Több változatát ismerjük: az elsőt ismeretlen, valószínűleg zsidó szerző/szerkesztő görögül írta Kr. u. 200 k., valószínűleg. Alexandriában. A 2., bizánci változatot Szt Epiphaniosz ciprusi püspöknek tulajdonították, 27 fejezetben újabb állatokat is leír (víziló, griff, méhek, gólya, áspiskígyó, harkály és a félelmetes mitikus lény, a gorgó). A 3. változat a 10-11. sz: keletkezett, 30 fejezet, benne újabb állatok (nyúl, farkas, krokodil, vaddisznó, strucc, papagáj, fácán), egyes állatfajokat eddig nem említett tulajdonságokkal ruház fel. Az allegorikus magyarázatokat Nagy Szt. Vazulnak tulajdonítják. ” (http://lexikon.katolikus.hu/P/Physiologus.html)

Google+PinterestShare

Mi az Ön véleménye? Itt megoszthatja:

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

A következő HTML tag-ek és tulajdonságok használata engedélyezett: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <strike> <strong>