Nagy Konstantin és Szent Ilona császárné

Nagy Konstantin és Szent Ilona az ikonokon gyakori páros: anya és fia. De jó, ha tudjuk, hogy az egyes felekezetek másként vélekednek Nagy Konstantin császárról. Szent Ilona szerencsére mindegyik felekezet által tisztelt szent; az ikonjukról és az életükről – lásd alább.

KonstantinesIlonaFlavia Iulia Helena, más néven Szent Ilona, Szent Heléna (248. – kb. 329.) Constantius Chlorus első felesége, Nagy Konstantin császár édesanyja. Születési helyét biztosan nem ismerjük, a kutatók a Nikomédiai öböl partján fekvő Drepanumot (ma: Karamürsel) valószínűsítik, mivel 327-ben Nagy Konstantin császár a várost édesanyjáról Helanapolis-nak nevezte el.

Gyerekkoráról nem sokat tudunk. Szent Ambrus szerint egyszerű családból származott, apja vendéglős volt s Ilona is ott dolgozott. Itt ismerte meg és vette feleségül Constantius Clorus, aki 293-ban császár lett. Mivel a császárhoz már nem illett a vendéglős lánya, ezért elbocsátotta és új házasságot kötött: Maximianus császár mostohalányát, Teodórát vette el. 306-ban Ilona fia lépett a trónra, Nagy Konstantin néven. Fia maga mellé vette a császári udvarba, s megajándékozta a császárné címmel, úgyhogy Ilonát ettől kezdve Flavia Julia Helena Augustának hívták.

Ilona pedig ezt az új helyzetet jóra használta. Utazásai során mindenütt törődött a szegényekkel, sokakat kiszabadított a börtönből és a bányából, másokat visszahívatott a számkivetésből.

326-ban szentföldi zarándokútra indult. Végiglátogatta Palesztina szent helyeit, és templomokat építtetett Betlehemben az Úr születésének helye fölé és az Olajfák hegyén a Mennybemenetel helyén. A 4. század végéről való legenda szerint a Golgotán megtalálta Jézus és a két lator keresztjeit, és a keresztrefeszítés eszközeit is. A Szent Kereszt kiválasztására Jeruzsálem akkori püspökének javaslatára egy gyógyíthatatlan betegségben szenvedő nőhöz vitték a darabokat, és azon keresztet, melynek érintésére a nő meggyógyult nyilvánították Jézus keresztjének. A szegeket, melyekkel Jézus testét a fára szegezték, elvitte a fiának. Ezekből az zablát és sisakot csináltatott, melyeket hadviselés közben használt. A császárné a kereszt egy részét Rómába vitette és felépítette a Szent Kereszt (Sante Croce in Gerusalemme) bazilikát, a másik részét ezüst tokba foglaltatta és ott hagyta Jeruzsálemben. A megtalálás helyén is bazilikát emeltettek. Szintén az ő nevéhez kötik a napkeleti bölcsek – jelenleg a kölni dómban őrzött – maradványainak megtalálását is. Nem véletlenül ábrázolják Krisztus keresztje mellett az ikonokon.

Szentként tisztelik, ünnepe a katolikus egyházban augusztus 18-án, az anglikán és ortodox közösségekben Konstantinnal együtt május 21-én, az etióp egyházban (kopt) szeptember 15-én van. Őt tartják a régészek és bányászok védőszentjének valamint a problémás házasságok, elvált emberek patrónája.

Nagy Konstantin

Gaius Flavius Valerius Aurelius Constantinus (272. február 27– 337. május 22.) pályája nagy csatával kezdődött Róma város szélén, a Tiberisen átívelő Milvius-hídnál (312) A csata tétje az új császár személye volt Róma városa Konstantin ellenlábasát (Maxentiust) támogatta, ezért erővel kellett elfoglalnia a várost. A csata előtt égi üzenetet kapott: in hoc signo vinces( E jelben győzni fogsz!) A kívánt jel az úgynevezett labarum (a pax jele) volt, ezt rajzolta pajzsára és csakugyan győzött.

313-ban türelmi rendeletet hozott (milánói ediktum), melyben engedélyezett vallássá tette az addig üldözött kereszténységet.

325-ben összehívta a püspökök tanácskozását, a niceai egyetemes zsinatot, melynek döntéseibe bele is avatkozott. Halála előtt maga is megkeresztelkedett.

A görög katolikus és a keleti egyházban szentként tisztelik.

Google+PinterestShare

Mi az Ön véleménye? Itt megoszthatja:

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

A következő HTML tag-ek és tulajdonságok használata engedélyezett: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <strike> <strong>